6.
fejezet
Niall…
Mikor megláttam, hogy ki hív, kicsit összeszorult a gyomrom, de most nem
hagytam csörögni, hanem lassan felvettem a telefont, és beleszóltam.
- Halló? – biztos voltam, hogy ki az, de így szóltam bele a telefonba.
- Szia Sophia! Ugye, még nem aludtál? – hallottam Niall boldog hangját a
telefonban.
- Nem, még nem.
- Akkor jó. – mikor ezt mondta, szinte láttam magam előtt Niall arcát,
ahogyan mosolyog. – Hogy tetszett a koncert?
- Nagyon jó volt, köszönöm, hogy meghívtatok.
- Mi köszönjük, hogy eljöttél. – nevetett bele a telefonba. – Valami baj
van? – még jobban összeszorult a gyomrom, és nem tudtam, hogy mit válaszoljak a
kérdésre, és nem akartam nagyon bizonytalannak tűnni, így azt válaszoltam, amit
a legegyszerűbbnek találtam.
- Nem, nincs semmi. – Nem tetszett, hogy megint hazudtam, vagyis inkább
füllentettem neki.
- Akkor jó. Kicsit szomorú a hangod.
- Lehet azért, mert már egy kicsit fáradt vagyok. – próbáltam kicsit vidámabban
beszélni, nem sok sikerrel.
- Oh, akkor nem zavarlak sokáig, csak azért hívtalak, hogy megbeszéljük
a holnapi vacsorát, amiről tegnap beszéltünk. Akkor rá érsz holnap este? – Na, pont
erről az egyről nem akartam beszélni.
- Igen, ráérek.
- Úgy jó neked, ha olyan este 7 körül érted megyek?
- Aha, jó. Hová megyünk?
- Az titok, de nem nyilvános helyre, nyugi. – ismét hallottam a hangján,
hogy mennyire boldog, és ettől nekem is egy kicsit jobb kedvem lett.
- Szeretem a meglepetéseket. – kuncogtam.
- Annak örülök. Nem is zavarlak tovább. Aludj jól, és akkor holnap 6-kor
találkozunk.
- Te is aludj jól, Niall. És ne késs! Szia! Jó éjt!
- Nem fogok. Jó éjt! – mondta, majd letette a telefont, én pedig megpróbáltam
aludni. Nem sok sikerrel. Nagyon sokáig forgolódtam, mire sikerült elaludnom.
***
Reggel fél kilenckor keltem, de nagyon kialvatlan voltam. Felöltöztem,
megreggeliztem, és tulajdonképpen semmit nem csináltam, egészen fél 6-ig,
amikor elkezdtem készülődni az estére. Lezuhanyoztam, hajat vasaltam,
felöltöztem, és enyhén kisminkeltem magam. Hamar készen lettem, így még egy
negyed órát ücsörögtem a szobámban. Kicsit szorongtam a vacsora miatt. Vagyis
még abba sem voltam biztos, hogy ez egy vacsora lesz. Niall semmit nem mondott,
csak azt, hogy nem nyilvános helyre. Mindig is szerettem a meglepetéseket, de
mint mindig, most is elfogott a kíváncsiság, és az izgalom, hogy vajon hová
mehetünk. Hét óra előtt lesétáltam a hallba, és ott vártam tovább, mivel
tudtam, hogy itt tudom meg a leghamarabb, ha Niall megérkezik. Igazam is lett.
A szőke fiú néhány perccel hét óra után érkezett meg.
- Szia! - köszöntöttem, és adtam neki két puszit is.
- Szia! Indulhatunk? – Látszott rajta, hogy a két apró üdvözlő puszim
egy kicsit meglepte.
- Persze. De elmondanád végre, hogy hová megyünk?
- Nem. Azt mondtad, hogy szereted a meglepetéseket. – mosolygott rám,
majd beültünk a kocsijába.
- Igen, azt mondtam, hogy szeretem a meglepetéseket, de azt egy szóval
sem, hogy türelmes ember vagyok. – Ezen mind a ketten jót nevettünk.
- Már nem kell sokat várni, és megtudod. – Igaza is lett. Körülbelül 12
percnyi autókázás után megérkeztünk egy nagyobb ház elé. Pontosan nem tudom,
hogy hol lehetünk, mivel útközben végig Niallal beszélgettem. Meglepetésként
ért, hogy Joseph nem lóg a nyakamon, pedig tudja, hogy eljöttem otthonról. Niallal
bementünk a házba. A hallból tovább mentünk a nappaliba, ahol az asztalon volt
egy kistálka perec, egy üveg kóla, és két pohár. Leültünk a kanapéra, és
beszélgetni kezdtünk.
- Egyedül laksz itt? – kíváncsiskodtam, ami látszólag őt egyáltalán nem
zavarta.
- Nem, Louis-val, Zaynnel, Harry-vel és Liam-mel.
- Nem is tudtam, hogy együtt laktok.
- Még csak egy hónapja költöztünk ide, és nem is vertük nagydobra, nem
sokan tudnak róla, hogy itt lakunk. Szerencsére.
- Miért mondtad azt, hogy szerencsére?
- Tudod, a rajongók néha elég elvetemültek tudnak lenni. Ha megtudják a
címet, állandóan itt lennének a környéken.
- Így már értem. – mosolyogtam, majd Niall elmesélt néhány vicces,
kicsit ciki sztorit, ami a bandában történt vele. Ahogy leszűrtekből a legtöbb
tréfát Louis kezdi el, és a többiek előszeretettel folytatják. Rengeteget
röhögtünk, beszélgettünk, Niall rendelt egy pizzát, és megnéztünk egy filmet
is. Hogy miről szólt, azt nem igazán tudom, mivel a film közben is
beszélgettünk. Éppen indulni akartam, amikor megérkezett a One Direction
további 4 tagja. Ők is leültek a kanapéra, és velük is beszélgettem egy
keveset. Harry nem volt éppen jó hangulatában. Nem szólt egy szót se, csak
bámult maga elé. Látni lehetett rajta, hogy valami baja van, amit nem csak én, de
a többiek is észrevettek rajta.
- Mi a baj Harry? – kérdezte Liam, amikor már nagyon feltűnő volt, hogy
Harry nem szól egy szót sem.
- Semmi. – Biztos voltam benne, hogy ez a válasz nem igaz, sőt, még azt
is gondoltam, hogy mi lehet a baja. Az ott töltött időm hátralévő részében csak
ezen járt az agyam. Vajon Harrynek az a
baja, hogy én ma Niallal voltam? Vagy valami más? Vajon megbánta azt, hogy
tegnap azt mondta, hogy felejtsem ez a tegnapelőtti randinkat? Nem tudtam,
hogy mi a jobb. Az, ha ezek miatt az indokok miatt szomorú, vagy ha más okok
miatt.
Már majdnem hajnali egy óra volt, amikor a szobám ajtajában elbúcsúztam
Nialltől.
- Köszönöm, hogy eljöttél hozzánk. – mondta Niall.
- Én köszönöm a meghívást. Majd valamikor a közel jövőben
megismételhetnénk. – mondtam, amitől Niallnak felcsillant a szeme, nagyon örült
neki.
- Persze, majd megbeszéljük. Jó éjt Sophia!
- Jó éjt Niall! – mondtam, megöleltem, majd néztem, ahogy végigsétál a
festményekkel teli, díszes folyosón.
Sziasztok!
Itt a friss fejezet. Remélem, hogy mindenkinek tetszett, bár én a végével nem vagyok teljesen megelégedve, de nem akartam nagyon hosszúra írni. Szóval az izgalmak majd jönnek a következő részben. ;) Amint sikerül megírnom,akkor hozom a folytatást.. :)
Puszi,
Nia. ^^
Sziasztok!
Itt a friss fejezet. Remélem, hogy mindenkinek tetszett, bár én a végével nem vagyok teljesen megelégedve, de nem akartam nagyon hosszúra írni. Szóval az izgalmak majd jönnek a következő részben. ;) Amint sikerül megírnom,akkor hozom a folytatást.. :)
Puszi,
Nia. ^^
nagyon jó rész volt... bár szegény Harry:)
VálaszTörlésSiess a folytatással...:D
Domi
Örülök, hogy tetszett. :)Nem olyan szegény ő, és lesz még jobb kedve is, nyugi. ;)
TörlésIgyekszem minél hamarabb hozni, még az is lehet, hogy ma megírom, bár nem 100%. :)
Puszi,
Nia
Szia!
VálaszTörlésTetszett a fejezet!:) Mellesleg nézz be hozzám, hisz egy kis ajándék vár rád...
Puszi, xx
Szia!
TörlésÖrülök, hogy tetszett, és nagyon köszönöm a díjat. :)